A legtöbb cégnél most nagyon komoly bérharc folyik, tekintettel arra, hogy ugyanaz a jövedelem egyre kevesebbet ér a tavalyi 14,5 százalékos éves átlagos infláció miatt. A munkavállalók részéről érthető elvárás, amikor azt szeretnék, hogy a munkáltató legalább az infláció mértékét kompenzálja.
A béralku sikeressége változó kimenetelű lehet, hiszen a vállalkozások pénzügyi és piaci helyzete eltérő: van, amelyik tud bért emelni és akad amelyik nem. De mire készüljön hitelfelvételnél az a személy, akinek az előző évhez képest 2023-ban nem változott a jövedelme, és mi történik akkor, ha valakinek sikerült jelentős mértékű béremelést kiharcolnia?
Ha nem változott a jövedelem, kevesebb lehet a hitel
Ha 2023-ban valakinek nem emelkedett a jövedelme, akkor annak sajnos reálértékben komoly veszteséggel kell szembesülnie. Annak ellenére, hogy a KSH 2022-re 14,5 százalékos átlagos éves inflációt mért, mégis érzetre közelebb áll a drágulás-érzetünkhöz a múlt év decemberi 24,5%-os pénzromlás. A változatlan jövedelmet viszont nem csak a csökkenő vásárlóerő miatt érezzük kellemetlennek, hanem a személyi kölcsön igénylésekor is váratlan és negatív mellékhatása lehet.
Ennek az az oka, hogy a bankok jelentős része kizárólag abban az esetben ad személyi kölcsönt, ha az igénylő jövedelme legalább eléri a minimálbért, ami 2023-ban 154 280 forint. Van olyan bank is, ahol az ennél magasabb garantált bérminimum – azaz 197 106 forint – az alapvető feltétele a hitelképesség megállapításának. Míg az emelkedő minimálbér és garantált bérminimum miatti magasabb hitelezhetőségi limit elsősorban az alacsony jövedelműeket érinti, addig a hitelek időközbeni drágulását azonban mindenki megérzi.
Például, ha egy 5 millió forint összegű (7 éves futamidő, végig fix kamat, 450 000 forint nettó jövedelem) személyi hitel havi törlesztője – a választott banktól függően – egy éve még 76134 – 88 683 forint volt, addig jelenleg 92144 forint és 102 833 forint között mozog.
A drágulás egyrészt azt jelenti, hogy ugyanarra a hitelösszegre most többet kell törlesztenünk, másrészt azt is, hogy ugyanakkora jövedelemmel már csak jóval kisebb hitelösszeg vállalható be. A JTM-szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) szerint ugyanis 500 000 forint nettó jövedelemig annak legfeljebb 50 százaléka lehet a havi törlesztő, míg félmillió forinttól annak a 60 százaléka.
Az igénylők helyzetét tovább nehezíti még az is, hogy míg korábban a bankok nem mindegyike számolt megélhetési költséggel, most az összes bank csökkenti egy bizonyos összeggel a nettót, majd az így kapott összeg alapján kalkulálja a JTM-et. A megélhetési költség egy kétgyermekes családban jellemzően a minimálbér, de létezik bank, amely személyenként 30-40 000 forinttal, míg más függetlenül a család méretétől 155 000 forint költséggel számol.
Egy példa: ha a 400 000 Ft-os nettó jövedelmet a bank 155 000 Ft megélhetési költséggel csökkenti, akkor az így kapott 245 000 Ft 50%-a lehet a havi törlesztők elméleti maximuma, vagyis 122 500 Ft. A bank saját hatáskörben azonban még ennél is lehet óvatosabb.
Magasabb bér esetén, több hitel?
Igen, de nem azonnal! A magasabb bér egyértelmű, hogy nagyobb összegű havi törlesztőt és nagyobb hitelösszeg felvételét teszi lehetővé, de ez nem azonnali. Miért? Mert a bankok az igényléstől alapból 3 havi bankszámlakivonatot kérnek, ami mellé még egy friss jövedelemigazolást is be kell nyújtani. A bankok mindig a kivonaton munkabérként szereplő összeget veszik alapul, ám a számítási mód eltérhet.
Vannak olyan bankok, amelyek:
- a havi nettó összegek átlagával számolnak;
- más bankok a medián értéket veszik alapul,
- de van példa arra is, hogy egyszerűen csak a legkisebb összeg alapján számolják ki a vállalható havi törlesztő összegét.
Az eddigiek alapján kiderült, hogy a béremelés önmagában – legyen az akár kifejezetten nagymértékű – nem azonnal, és banktól függően eltérő mértékben javítja a hitelképességet. Ha például a pénzintézet a legalacsonyabb összeget veszi figyelembe, akkor egy februári emelt összeggel leghamarabb májusban számol majd a bank, hiszen ekkor szerepel már kizárólag ez az utolsó három havi kivonaton. Viszont ha a bank átlagot vagy mediánt számol, akkor hónapról hónapra emelkedik a JTM kapcsán figyelembe vett jövedelem, míg végül a tényleges nettóval megegyező lesz.
Kavarodást okozhat a bónusz és a prémium
Mivel az év eleje a prémiumok és bónusz fizetések időszaka, ezért azok az adott hónapra utalt összeget drasztikusan megemelhetik. De ez sem jelenti automatikusan azt, hogy több lesz a felvehető hitel, mert ha a havi utalások összegei között nagy az eltérés, akkor a bankok minden esetben jövedelemigazolást kérnek, amiből könnyen kiderülhet, hogy mennyi volt a bónusz vagy prémium. Ez azért fontos, mert a bankok nem számolnak ezekkel az eseti összegekkel, hiszen nem látható előre, hogy az adós a jövőben is meg fogja-e kapni ezeket.
