A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató – azaz rövidítve a JTM – ismerete nélkülözhetetlen ismeret akkor, ha valamilyen hitel igénylését tervezed. Érdemes minél többet megtudni róla, hiszen csak ennek az ismeretében tudsz kalkulálni vele.
Mi az a JTM?
A JTM szabályt (más nevén az adósságfék szabályt) minden banknak alkalmaznia kell a hitelbírálat részeként.A JTM ugyanis azt mutatja meg, hogy a jövedelmednek maximálisan mekkora része lesz hiteltörlesztésre fordítható. Ez jelentősen befolyásolja majd a számodra nyújtható kölcsön összegét, ezzel is téged védve attól, hogy erőn felül vállalj magadra adósságot.
A mutató maximális mértékét a jegybank határozza meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy minden leendő adósnál mérsékelje a túlzott eladósodás kockázatát. A szabály alkalmazása során a bankok figyelembe veszik minden meglévő tartozásodat, ami alól nem képez kivételt a hitelkártya és a folyószámla hitelkeret sem még abban az esetben sem, ha azok nincsenek kihasználva.
Az, hogy mekkora lesz a törlesztésre fordítható összeg nagysága függ a nettó igazolt jövedelem nagyságától, de jó tudnod, hogy más érték vonatkozik a fedezetlen kölcsönökre, és más a jelzáloghitelekre. A hitel kamatperiódusa is számít az ingatlanfedezet mellett adható kölcsönök esetében. A bankok a vizsgálatnál számolnak a megélhetési költségekkel is, így a JTM számítás alapját már eleve egy redukált jövedelem adja.
Mekkora a JTM összege 2023-ban?
Attól függ, hogy milyen kölcsönről van szó.
A fedezetet nem igénylő kölcsönök esetében, – mint amilyen a személyi hitel és Babaváró kölcsön – ha a havi nettó jövedelmed 500 ezer forintnál alacsonyabb, akkor annak legfeljebb 50 százaléka fordítható adósságszolgálatra, míg a félmillió forintot elérő vagy azt meghaladó bevételnél már 60 százalék lesz a felső határ.
A JTM korlát szerint számolva ez egy 300 ezer forintos nettó jövedelemmel igényelt személyi kölcsön esetén elméletileg 150 ezres törlesztőrészletig nyújtózkodhatsz, míg havi nettó 500 ezer forintos nettó fizetéssel amennyiben nincs más törlesztendő hiteled ez az érték akár 300 ezer forint is lehet.
Jelzáloghitelek esetén már bonyolultabb a helyzet:
● ha a jövedelmed/jövedelmetek fél millió forint alatt van, akkor:
– az 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a jövedelemed 25 százalékáig,
– az 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35 százalékáig,
– illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 50 százalékáig terhelhető a jövedelmed a törlesztőrészletekkel.
● Ha a havi összjövedelmed/összjövedelmetek eléri, vagy meghaladja a nettó 500 ezer forintot, akkor
– az 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a fizetés 30 százalékáig,
– az 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 40 százalékáig,
– illetve a legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 60 százalékáig terhelhető a jövedelmed a törlesztőrészletekkel.
Mit tehetsz, ha nem elég a jövedelmed?
Ha a kívánt hitelösszeghez a hiteligénylésnél kiderül, hogy a jövedelmed kevésnek bizonyul még akkor sem kell feladnod, még nincs minden veszve. Ha a hitel összegét nem akarod csökkenteni, akkor az ügyletbe érdemes bevonni egy adóstársat, aki lehet szülő, házastárs, közeli családtag, élettárs, vagy akár barát is. Az adóstárs bevonásával a JTM számításnál figyelembe vehető jövedelem magasabb lesz, hiszen összeadódik a két igénylő fizetése, ezáltal az nagyobb összegű törlesztőt fog elbírni.
Lényeges tudnod, hogy az adóstárs és a társigénylő a saját vagyonával felel a tartozásért, így ha a fizetésben a későbbiekben bármilyen fennakadás lenne, akkor a társigénylő szintén kötelezhető a törlesztésre.
Ha mégsem vonsz be adóstársat, akkor szóba jöhet a futamidő meghosszabbítása, mert ezzel csökkenthetők a törlesztőrészletek, Viszont azon érdemes eltöprengened, hogy ezzel a lépéssel tovább fogod használni a bank pénzét, hosszabb ideig kamatozik a hitel, azaz összességében a kölcsönért többet kell majd visszafizetned.
Azzal sem árt tisztában lenned, hogy bank által kötelezően alkalmazott jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót a bank saját hatáskörben az eredeti szabálynál szigorúbban is meghatározhatja. Emiatt érdemes egy olyan független pénzügyi szakemberrel egyeztetni, aki a bankok hitelbírálati gyakorlatát jól ismeri, és segíteni tud abban, hogy melyik bank az, ahol a leginkább valószínű a pozitív elbírálás.
